A házasság 7 szakasza ::: 3. rész

Elérkeztünk a 7 szakasz (Reader's Digest cikk angolul) utolsó részéhez!(1)

Az  1. részben az alábbi szakaszokról beszéltünk: 
1.  A szenvedély: az a szakasz, amikor fülig szerelmesek vagyunk.

Gail (a blog szerzőjének) szülei, 40. házassági évfordulójukon

2.  A nagy felismerés: az a szakasz, amikor egyre inkább reálisan látjuk a házasságunkat.

A  2. részben az alábbi szakaszokról beszéltünk: 
3.  A lázadás: az a szakasz, amikor visszavágyik az egyedülállóság adta szabadságba.
4.  Az együttműködés: az a szakasz, amikor a házasság egy kissé “üzletszerűvé” válik.
5.  A kiakadás: az a szakasz, amikor problémák lépnek fel. 

Ebben az utolsó részben az “Újra egymásra találás” és a “Beteljesedés” szakaszaival foglalkozunk. 

6. Újra egymásra találás 
Ez abban a szakaszban van, amikor minden gyerek kirepül a családi fészekből, és újra ketten vannak együtt mint házaspár. Ekkorra a karrier és az anyagiak már, remélhetőleg, meg van alapozva, és itt az idő újra megismerni egymást. 

Könnyűnek hangzik, de nekem ez volt a legnehezebbb szakasza a házasságunknak. Ugyanis az elmúlt (korábbi) években Isten helyett a karrierben és a gyermekeinkben találtuk meg a beteljesedésünket 
(ld. 2. rész). 
Mindemellett, túl sok változás volt az életünk ezen szakaszában: 

»  A gyermekeim 1 évet (1991-92) Ukrajnában töltöttek, ahol missziós munkában vettek részt. Ebben az időben még nem volt email, a fax üzenetek nem voltak megbízhatóak és a telefonhívás nagyon drága volt. Ami megnehezítette az elválást, hogy otthon tanítottam a gyermekeimet, ami miatt még több időt töltöttünk együtt. 

»  A férjem leszerelt (nyugdíjba ment) a katonaságtól, amikörül az életünk forgott 22 éven keresztül. 

»  6 hónapon keresztül egy missziós iskolában vettünk részt, a képzés befejezése után úgy láttuk, hogy az Úr arra vezet minket, hogy költözzünk haza apukámhoz, mivel az édesanyám meghalt. 

»  A férjem 6 hónapon keresztül egy ideiglenes munkát vállalt el, mielőtt egy gyülekezetnél kezdett el dolgozni. 

Mindezen változások megnehezítették jól megélni az “újra egymásra találás” szakaszát. Ha van lehetőséged ezeket a változásokat egymástól egy kicsit eltolni, hogy ne egyszerre történjenek, akkor azt erőssen tudom támogatni! 

Az “újra egymásra találás” szakasza számunkra körülbelül 2 évet vett igénybe, és meg kell vallanom, hogy ebben a szakaszban nem mindig éreztem szerelmet a férjem felé. Ebben a szakaszban újra értékeltük, hogy mi magunk kik vagyunk és a házasságunkat is, ami nagyon kesze-kuszának tűnt, és sokszor fájdalmas volt ezen az átértékelésen átmenni. 

Ez a nehéz időszak végül egy megpróbáltatással ért véget -ami nem a házasságunkkal volt kapcsolatos-, de az biztos, hogy nagyon közel hozott minket egymáshoz, amelyen keresztül megtanultuk, hogy egymás felé sokkal együttérzőbbé kell hogy legyünk, és jobban kell támogatnunk egymást (ld. Kiakadás szakasza, 2. rész). Akkor is, ha jön egy extra nehézség (mint ami történt a mi esetünkben), és akkor is ha nem, ez egy nehéz szakasza a házasságnak. A válások aránya jelentős számmal megemelkedett azok között, akik 30 vagy annál több éve házasok. Egy ezzel foglalkozó kutatócsoport az alábbi okokat sorolja fel erre a jelenségre (2): 

1.  Az egyetlen közös dolog a pár számára a házasságukban a gyerekek. 
2.  Nem tudják élvezni azt a többlet időt, ami most már a rendelkezésükre áll. 
3.  Nem tudják kezelni az esetleges egészségügyi problémákat vagy az öregedéssel járó bizonytalanságot. 

Ebben a szakaszban törekednünk kell a rugalmasságra, az elkötelezettségre, a reménységre, és legfőképpen az Úrral való kapcsolatunkra. 

7. Beteljesedés 
A kutatások azt bizonyítják, hogy a boldog házasság csak jó néhány együtt töltött évtized után kezd el igazán szárnyalni. És ez nem csak pusztán az együtt töltött időt jelenti, hanem sokkal inkább őszintén, igazán megismerni, tisztelni és szeretni a másikat. 

Ezen a képen Gail (a blog szerzője) látható a férjével, Mike-kal

Én most éppen ebben a szakaszban vagyok, és őszintén ki tudom mondani, hogy ez a legjobb! Sokkal jobb mint az 1. szakasz. Márcsak azért is jobb, mert a házasságunk sikeresen átvészelte az előző szakaszokat, és sokat tanultunk ezeken a szakaszokon keresztül, és mélyült az elkötelezettségünk egymás és Isten felé. 

De azt is meg kell mondanom, hogy mind a mai napig, ebben a szakaszban is, sok és új dolgot tanulok magamról, és még vannak területek amiben elbukom, és nem jól kezelek helyzeteket a férjem felé. A mai napig tudatosan meg kell vizsgálnom az életem, és ha kell, akkor bűnt vallok, megbocsátok és fontos számomra, hogy oda figyeljek a házasságunkra. 

Tetszik ez a rész a Reader’s Digest cikkből:
“A boldog férfi soha nem veszíti el azt a kisfiú részét, ami mélyen ott rejlik benne, de ugyan ez igaz a nőkre is. Teljesen mindegy mennyi ránc ékesíti arcát egy nőnek, az a kislány ott van benne, mélyen legbelül. Fontos megtartani a gyermeki szeretetet az élet felé, a nevetést és kapcsolataikban kifejezni az egymás iránti nagyraétékelést. Tud a jelenben élni, és nem a múltban. A beteljesedés szakaszában a házasságodban soha nem juss el addig, hogy úgy gondold a legjobb évek elmúltak - mindig van ma és holnap.” 

Imádkozom érted attól függetlenül, hogy a házasságod éppen mely szakaszában vagy. Kapaszkodjatok egymásba és az Úrba! Oly sok igazság van ebben a mondatban: 

“A kedvesem velem együtt öregszik, de a java még hátra van. ” 

(1) Ez a bejegyzés, kombinációja a Reader’s Digest cikkének és a saját tapasztalataimnak és gondolataimnak. 
(2) Eredeti forrás angolul: The Empty Nest Syndrome in Your Marriage

Eredeti forrás: 
1-Minute Bible Love Notes - 7 Stages of Marriage, Part 3