Mivel csodáljuk Isten irántunk tanúsított irgalmát, és meg akarjuk érteni az Ő tökéletes akaratát az életünkre vonatkozóan, visszautasítjuk azt, hogy a kultúrához alkalmazkodjunk (Róma 12:1-2).
Azt szeretnénk, hogy fényünk ragyogjon, és dicsőséget adjunk Istennek (Máté 5:16), valamint készek vagyunk megtenni azokat a jó cselekedeteket, amelyeket előre elkészített nekünk (Efézus 2:10).
Igyekszünk kézzelfogható módon megélni hitünket (Jakab 2:14-18), és nem fáradunk bele a jó cselekedetekbe, mert tudjuk, hogy az aratást fog eredményezni az Ő országa számára (Galata 6:9).
Annyira szeretjük Jézust, hogy bármit is teszünk, igyekszünk azt szívből tenni, mintha Ő lenne a főnökünk (Kolossé 3:23-24).
Amikor olyan emberekről hallunk, akik kereszténynek mondják magukat, de nem vágynak Isten akaratának megtételére, és nem vágynak arra, hogy megbánják bűneiket, meghökkenünk (Máté 7:21-23). Senki sem kényszerít arra, hogy az Urat szolgáljuk, és senki sem kényszerít megtérésre. Isten iránti szeretetből önként tesszük ezeket.
Jézus azt mondta: “Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat.” (János 14:15) Mi pedig szeretjük Őt!
Lehet, hogy időnként kudarcot vallunk, de nem vagyunk hajlandóak kudarcban maradni és élni.
Nem a “cselekedetekről” van szó. Ez a szeretetről szól.
----------------------
Bátorításképpen még néhány áhítat Isten csodálatos szeretetéről:
-------------
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment