1969 volt, az első hetem új főiskolásként egy külvárosi főiskolán, ahol egy lelket sem ismertem.
Amikor egy idősebb lány a kollégiumban meghívott, hogy tegyek egy éjszakai kirándulást az állam fővárosába néhány másik elsőéves lánnyal együtt, úgy véltem, az ötlet szórakoztatónak hangzik.
De nem volt az.
Azon az éjszakán a szállodai szobánk tele volt srácokkal és lányokkal, akikkel még soha nem találkoztam. A végén egy íróasztal alatt kötöttem ki, ott aludtam, arccal a falfelé fordulva, egy csípős marihuánafüsttel teli szobában.
Én akkor még nem voltam hívő, de az anyám igen, és elég bölcsességet tanított meg velem, hogy ne vegyek részt ilyesfajta hétvégi tevékenységekben.
Sajnos a többi elsőéves lány, aki velem jött, megtanult néhány új módszert a bűnre és a törvény megszegésére.
Akkor még nem tudtam, de az 1Korinthus 15:33 valósághű szemléltetését éltem át ekkor: “Ne tévelyegjetek: A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!”
Ez az idősebb diák egyikünk számára sem volt jó társaság.
Isten azt akarja, hogy a hitetlenek közelében legyünk, hogy elmondjuk nekik az evangéliumot, de a közeli barátainknak hasonló gondolkodású hívőknek kell lenniük. Ez az oka annak is, hogy a keresztények nem járhatnak együtt (nem lehetnek szerelmi kapcsolatban) nem keresztényekkel.
A családunkba Isten helyezett el bennünket, és meg kell tanulnunk, hogyan bánjunk kedvesen az istentelen családtagokkal. De ha barátságról van szó, azokat a barátokat kell választanunk, akik az Úr útján tartanak minket (Példabeszédek 13:20).
A te barátaid arra biztatnak, hogy az Úrhoz közeledj vagy pedig a világhoz?
A keresztény barátságokkal kapcsolatos további bátorításért lásd:
-------------
Eredeti: Bad Company Corrupts
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment