Dávid akkor írta a 3. zsoltárt, amikor erős szorongás és ellenségek vették körül.
“De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem. Hangosan kiáltok az Úrhoz, és ő meghallgat szent hegyén. (Szela.)” (Zsoltárok 3:3-4(5))
Pajzsunk
Dávid harcos király volt, és ismerte a pajzs elengedhetetlen fontosságát a csatában. Éppen ezért pajzsként ismerte fel Istent.
Mi, keresztények is harcban állunk, és meg kell értenünk Isten, mint pajzsunk fontosságát. A nehézségek, a rossz bánásmód és a keresztényellenes propaganda közepette megvéd minket Igéjével, Szellemével, szeretetével és vigasztalásával.
Dicsőségünk
Dávid azt is tudta, hogy Isten az ő dicsősége, életében minden jó dolog forrása. Bármilyen dicsőséget is hozott Dávid Istennek, az Isten által történt.
Amikor Istentől függünk, és az Ő akaratát keressük, ő használ minket az Ő dicsőségére.
Fejünk felemelője
Ebben a zsoltárban az a kedvencem, amikor Dávid úgy írja le Istent, mint aki felemeli a fejét.
Néha az élet kihívásai lehajtott fejjel hagynak bennünket, megtörve, elhagyatottnak, egyedül érezzük magunkat. Ekkor emelheti fel Isten keze a fejünket, és segíthet az Ő dicsőségére összpontosítani, és arra az örök dicsőségre, amely akkor vár majd ránk, amikor a földi csatát már megnyertük.
Szánj ma időt arra, hogy emlékezz Isten szeretetének e csodálatos jellemzőire.
💙💙💙
Új keresztényként tanultam meg ezt a zsoltárt a következő dal éneklésével: My Glory and the Lifter of My Head.
Ha további betekintést szeretnél kapni ebbe a csodálatos zsoltárba, lásd:
Felemeled fejem
-------------
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment