Nem szívesen ismerem be, de volt, hogy megtörtént, hogy úgy tettem bizonyságot Krisztusról, hogy nem tartottam szünetet, nem tettem fel kérdéseket, és nem figyeltem.
A személyes beszélgetések során hatékonyabban tudunk bizonyságot tenni, ha először megértjük azok hátterét és aggodalmait, akikkel beszélgetünk. Ennek egyik fontos módja az, hogy jó kérdéseket teszünk fel, mielőtt jó válaszokat adnánk.
Jézus kérdések segítségével hívta fel hallgatói figyelmét. Tudta a válaszokat, de kérdései gondolkodásra késztették az embereket, és felkészítették szívüket az evangéliumi igazságok befogadására. Például:
“Ki az én anyám, és kik az én a testvéreim?” Máté 12:48
“Kinek mondotok engem?” Máté 16:15
“Mit gondoltok a Messiásról? Kinek a fia?” Máté 22:42
“Miért nevezel engem jónak?” Lukács 18:19
“Akarsz-e meggyógyulni?” János 5:6
“Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?” János 21:17
Az ApCsel 8:30–31-ben Fülöp hallja, hogy az etióp kincstárnok Ézsaiást olvassa, és ezzel a kérdéssel kezdi a beszélgetést: “Érted, amit olvasol?”
Az eredmény: a kincstárnok megkéri Fülöpöt, hogy magyarázza meg neki, majd pedig örömmel elfogadja az Urat Megváltójaként!
Isten előkészíti a szíveket.
Amikor bizonyságot teszünk Krisztusról, tartsunk szünetet, tegyünk fel jó kérdéseket, és figyeljünk. Mindenkinek szüksége van Jézusra, de minden ember egyedi módon keresi Őt.
-------------
Eredeti: Pause, Ask, and Listen
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment