Káin azért lett gyilkos, mert senki sem értékelte gazdálkodási képességeit?
Bálám azért fordult Izráel ellen, mert a múltban elutasították és rosszul bántak vele?
Saul király azért fordult el Istentől, mert Dávid népszerűsége lerombolta önbecsülését?
Nem.
Káin megölte Ábelt, mert "cselekedetei gonoszak voltak" (1János 3:12).
Bálám Izrael ellensége lett, mert "szerette a gonoszság bérét" (2Péter 2:15).
Saul király rossz király volt, mert "megvetette az Úr igéjét" (1Sámuel 15:23).
Kultúránk mindig bűnbakokat keres, a bűnös cselekedeteket a körülményekre fogja, a gyermeknevelésre, a gyermekkori élményekre, a rossz bánásmódra, a bizonytalanságra stb. De a Szentírás a bűnöst okolja a bűnért. A bűn mindig személyes döntés.
Ezért vannak, akik rossz körülményeik ellenére istenfélő döntéseket hoznak, és vannak, akik jó körülményeik ellenére istentelen döntéseket hoznak.
Jó együttérzni azokkal az emberekkel, akiknek nehézségeik voltak az életben (Róma 12:15), de soha nem bátoríthatjuk magunkat vagy másokat azzal, hogy a körülmények alapján mentséget keressenek a bűnre vagy igazolják azt. Miért? Mivel:
"Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz." Jakab 1:14-15
Amit Isten mondott Kainnak, mindannyiunkra vonatkozik:
"Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta." 1Mózes 4:7
A témával kapcsolatos további gondolatokért lásd: Sajnálod vagy bánod?
💙 Egy percen túl azoknak, akik szeretnének elolvasni egy ehhez az igazsághoz illő bizonyságot 💙
Ezt az e-mailt egy olvasótól kaptam, és engedélyt kértem tőle, hogy közzé tegyem, mint ennek a bibliai igazságnak megerősítését:
Kedves Gail!
Felnőtt életem nagy részében hivatásos áldozat voltam, és ami még rosszabb, okleveles önsajnáló.
Azok az emberek, akikről írsz, akik szilárdan meg vannak győződve a bűn okairól, gyakran szociális munkások vagy azok, akik "a rendszerben" dolgoznak. Úgy tűnik számomra, hogy nem értik, hogy ezzel valójában segítenek “ügyfeleiknek” az "én-szegény-áldozat" hozzáállás fenntartásában. Ha ez a hozzáállás már megalapozódott, nincs mód arra, hogy segítsünk egy olyan személynek, aki elakad egy ciklusban (mint pl. az én esetemben), melyben javulni kezd, majd válságba kerül, újra javulni kezd, de ismét válságba kerül. Körbe-körbe megy, újra és újra ismétlődik az egész.
Amikor valamit javasoltak nekem, akkor még magam is szerepet játszottam abban, hogy, részt vehessek ebben a szörnyűséges életben, ezért ilyenkor elbizonytalanodtam. Valaki egyszer azt próbálta sugallni, hogy "összejátszok a saját elnyomásommal". Huhh??? Hogy is volt? Nem tudtam megérteni, mert én csak a körülményekre reagáltam. Ennek okai régen történtek, és ezeknek az okoknak a hatásait éltem át.
Csak akkor tanultam meg egyenesen és őszintén kezelni a problémáimat, amikor Jézus odarendelt engem egy Londonban lévő rehabilitációs központba, szülővárosomtól mintegy 70 mérföldre. Itt nem kezeltek az "okok" miatt gyerekként. Az okokkal nem lehet harcolni, azok megtörténtek, és ha ezeknek vagyunk alávetve, akkor soha nem tudunk kimászni súlyuk alól. Az egyetlen igazi előrelépés a megbocsátásban és a felelősségvállalásban van a jó és rossz döntéseinkért.
A rehabilitáción többnyire olyan férfiak voltak, akik bűnözés, börtön, bűnözés, börtön ciklusaiban rekedtek. (Nem pedig “szegény én” mentális betegségben szenvedtek.) Gyakran volt egy mondásuk: "Ha nem tudsz rá időt szakítani, ne kövesd el a bűnt." Nekem úgy tűnt, hogy ők is örömmel fogadták a lehetőséget, hogy felnőjenek!
Szeretnék köszönetet mondani a csodálatos áhítatokért. Nagyon értékelem a bölcsességedet.
Minden áldás
Londonból
Gillian
-------------
Eredeti: Do Circumstances Explain Our Sins?
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment