Nap mint nap választunk az önbizalom, a magabiztosság és az önértékelés, valamint az Istenbe vetett bizalom, az Őbenne való bizonyosság és az Isten-értékelés között.
A kérdés az, hogy mi van az első helyen:
Amikor Isten erejével, az Ő céljai szerint, Tőle függve és Neki adva a dicsőséget érünk el valamit, természetes módon jobban fogjuk érezni magunkat.
Ha önmagunkat helyezzük az első helyre, a saját erőnkre támaszkodva, a saját céljainkat követve, akkor vagy elcsüggedünk, vagy elbizakodottá válunk.
A sikernek hálára kellene indítania bennünket Isten iránt, de az önértékelésünk nem függhet a sikertől.
A magunkról alkotott véleményünknek a hitünkön kell alapulnia, nem a képességeinken, értelmünkön vagy eredményeinken:
“...egyikőtök se tartsa magát többre, mint ahogyan kellene! Józanul lássátok magatokat, a hiteteknek megfelelően, hiszen mindenki kapott bizonyos mértékű hitet Istentől.” (Róma 12:3)
Amikor valaki azt mondja: “Bármit meg tudsz tenni, amit csak elhatározol”, akkor így kellene válaszolnunk: “Bármit meg tudok tenni, amire Isten elhívott, amíg az Ő erejére támaszkodom, nem a sajátomra.” (Lásd: Filippi 4:13.)
--------------------
Arra bátorítalak, hogy olvasd el ezeket az elgondolkodtató áhítatokat is:
-------------
Eredeti: Which Comes First: Self-Confidence or God-Confidence?
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment