Egy téli estén, évekkel ezelőtt, a férjemmel meglátogattuk a lányunk családját. A nappaliban beszélgettünk, amikor a lányunk észrevette, hogy kétéves unokánk, Gracie a kandalló előtt áll, és apró kezét a lángok felé nyújtja.
Lányunk felpattant, és hangosan rákiáltott Gracie-re, majd felemelte a megriadt kisgyermeket, és elvitte őt a tűztől. Bár ez volt a legszeretetteljesebb dolog, amit tehetett, Gracie szemszögéből úgy tűnt, mintha az anyukája elrontotta volna a szórakozását – és ezt hangos, dühös sírással tudtunkra is adta. A lángok olyan gyönyörűnek és hívogatónak tűntek, Gracie pedig nyilvánvalóan azt hitte, csodás lenne megérinteni őket.
Gracie hozzáállása nem csak a kétévesekre jellemző. Minden korosztályból vannak emberek, akiket vonz a bűn, és azt gondolják, hogy Isten parancsai csak arra valók, hogy elrontsák a szórakozásukat. Ráadásul a kultúránk gyakran még bátorít is minket arra, hogy “játsszunk a tűzzel.”
Soha ne felejtsük el, hogy Isten parancsai biztonságban tartanak minket az Ő karjaiban (János 15:10).
“Lássátok meg milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk!”
1 János 3:1
💙💙💙
Ha szeretnél még olvasni arról, miket tanultam az unokámtól, Gracie-től, olvasd el ezeket is:
-------------
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment