Harmincegynéhány évvel ezelőtt a férjem, Michael bejelentette, hogy ellopták az autónkat. El sem tudta hinni, hogy valaki elvitte a munkahelyi parkolóból.
Ugyanazon a napon kisfiunk elvesztette a futball-labdáját, Michael pedig apai előadást tartott neki a felelősségről.
Néhány nappal később, munkába menet Michael felfedezte az autónkat egy zsúfolt parkolóban, ahol (életében először) leparkolta aznap, amikor bejelentette az eltűnését, de később megfeledkezett róla, hogy ott parkolt.
Amikor visszatekintünk erre a hibára, ma már nevetünk rajta, de akkor nem volt épp vicces. A férjem zavarba jött és megalázva érezte magát.
Hogy még ironikusabb legyen a helyzet, megtaláltuk a fiunk focilabdáját az autóban.
A férjem értesítette a rendőrséget a hibájáról. Aztán pedig alázatosan leült a fiunk mellé, és elismerte, hogy ő volt a hibás.
Feltételezem, hogy néhány férfi ilyen esetben kidobta volna a futball-labdát a legközelebbi szemetesbe, ahelyett, hogy beismerje a hibáját a fiának, de aki ilyet tesz, az vesztes.
Az integritás nem arról szól, hogy “mentsük a bőrünket”. Sokkal inkább arról, hogy őszintén nézzünk szembe bűneinkkel és tévedéseinkkel (1János 1:8-10). Úgy gondolom, hogy a férjem értékes leckét adott ezzel a fiunknak a hibák beismeréséről és a felelősségről.
“Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.” Példabeszédek 28:13
-------------
Eredeti: Saving Grace versus Saving Face
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment