Minden nap a karjában hordoz minket

Előfordult már veled, hogy elmondtál egy barátodnak egy szomorú eseményt az életedből, és ő ezt könnyes szemmel hallgatta meg?

Vagy pedig voltál már olyan helyzetben, hogy egy barátod hosszú ideig ült melletted, miközben megosztottad vele mély bánatodat, ő pedig tudtodra adta, hogy törődik veled, és rendelkezésedre áll?

Ezek a pillanatok az emberi megnyilvánulásai annak a vigasztalásnak, amelyben részesülünk, amikor Krisztussal élünk közösségben, “aki mindennap hordozza terheinket” (Zsoltárok 68:19(20)).

“Áldott legyél Örökkévaló! Napról napra segítesz terheinket hordani. Te vagy megmentő Istenünk!” (Az angol New Living Translation szerint “...minden nap a karjában hordoz minket…”)

Urunk nem egyszerűen csak meghallgatja terheinket, nem csupán listát vezet róluk. Ő hordozza őket. Beléjük fekteti magát. Teljesen. Önként. Szeretettel. Naponként.

Amikor rosszul bánnak velünk, Ő többet tesz, mint együtt érez. Fáj neki. Vannak, akik azt hiszik, hogy Isten nem érezhet fájdalmat, de ez nem igaz. Isten szíve megszakad amikor azt látja, hogy az emberek gonosz utakat választanak. (1Mózes 6:6; Efézus 4:30).

Jézus nem csupán szimpatizál velünk, hanem igazán átéli a helyzetünket (= empátia). Ő megtapasztalta a gyűlölet, a rágalmazás és az üldözés ledurvább fajtáit (Zsidók 4:15-16).

Áldás, ha van egy emberi barátunk, aki velünk együtt örül, és velünk együtt sír (Róma 12:15). De ez semmi ahhoz a vigaszhoz képest, amelyet Urunkban találunk, aki mindennap hordozza terheinket.

-------------

Eredeti: Each Day He Carries Us in His Arms

Fordította: Márton Marika

Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.