Biztos vagyok benne, hogy nem lep meg benneteket az, hogy szeretem a kommunikációt.
Élvezek beszélgetni a szeretteimmel érzésekről, ötletekről, az életről és Istenről.
Értékelem az őszintén elhangzó bűnbánatot; a megfontolt, kitartó beszélgetéseket konfliktusok megoldása érdekében; azt amikor megosztjuk egymással bánatunkat és örömünket.
Ezért szeretek visszaemlékezni egy szombat reggelre 2013-ból, amikor a teraszon ültem lány unokáimmal, akik nálam töltötték az éjszakát.
Amíg az általam készített “nagyi-kávét” szürcsölgették (koffeninmentes kávéval ízesített tej, sok cukorral), kislány-nagyi beszélgetést folytattunk.
Meséltek nekem egy fogyatékos gyerekről, akivel nem szépen bántak, valaki csúnya megjegyzéséről egy anyajegy miatt és a tetoválásokról.
Én pedig meséltem nekik egy problémáról, mellyel ötödik osztályos koromban szembesültem.
Előző este boltost játszottunk, majd keresztény témájú rajzfilmeket néztünk, rajzoltunk, és kint vacsoráztunk. De nekem ez a teraszon való időtöltés volt a kedvencem.
Szeret időt tölteni velünk, meghallgatni a történeteinket és elmondani az övéit. (Jelenések 3:20; Zofóniás 3:17; Zsoltár 34:18 (19); Zsoltár 147:11; Ézsaiás 1:18).
Ez a kedves emlék máig napig is kihív, hogy naponta tervezzek be itőtöltést a teraszon Jézussal.
Te hogy állsz ezzel?
-------------
Eredeti: Patio Time With God
Fordította: Márton Marika
Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente kétszer megkapod friss egyperces áhítatainkat.
No comments:
Post a Comment