A 23. zsoltár vigasza

„Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm." ~ Zsoltárok 23:1 

A 23. zsoltárt még azelőtt megtanultam kívülről a vasárnapi iskolában, hogy megismertem volna az Urat. Ötven egy néhány évvel később, bármikor felidézem, a gyermekkorom biztonságát juttatja eszembe. 

Mégis, édesanyám halála tette ezt a zsoltárt a legemlékezetesebbé számomra. Ott ültem kórházi ágyánál és imádkoztam érte, míg ő aludt. Aztán halkan, hogy ne ébresszem fel, elkezdtem mondani a 23. zsoltárt. Aztán mikor a felénél tartottam, édesanyám csatlakozott és együtt fejeztük be. A zsoltár szavai maradandóan édesanyám szívébe voltak írva, így még félálomban is tudta őket.

Néhány héttel később édesanyámnak abban a kiváltságban volt része, hogy találkozhatott Pásztorával szemtől szembe. 

Ha még soha nem tanultad meg a 23. Zsoltárt kívülről, bátorítalak, hogy keríts rá időt még a héten. Nem lehet leírni a vigasztalást és nyugalmat, amit ez a zsoltár nyújt. 

copyright Gail Burton Purath, 2011

Eredeti: The comfort of Psalm 23

Fordította: Bolbásné Gyaraki Viola

Ha tetszett ez az áhítat, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre a blog jobb oldalán, és hetente megkapod friss egyperces áhítatainkat.