2015-02-26

Önző házasság...

Gondoltál már arra, hogy a 1 Mózes 2:24-ben leírtakat túlzásba is lehet vinni? Ez akkor történik meg, amikor egy házaspár önzően tekint a házasságára vagy túlságosan “házasság-központúak” lesznek. 

Nehány jelzés arra, ha a házasságunk önzővé kezd válni: 

✔  ha elkezdenek eltűnni körülöttünk az azonos nemű barátaink, és elkezdünk féltékenykedni a másikra, ha neki még vannak.

✔  ha elhanyagoljuk a kapcsolatunkat a szüleinkkel, rokonokkal, gyülekezettel, barátokkal vagy egyéb közösségi formákkal.

✔  ha megerősítőleg reagálunk a házastársunk önzésére, féltékenykedésére és lusta hozzáállására.

✔  ha mindig a házastársunk kérését, kívánságát mások szükségletei elé tesszük.

Amikor maga a házasság válik céllá, akkor ezzel a céllal mintegy kiszolgáltatjuk a házasságot az önzőségnek és az elszigetelődésnek. Az előzőekben felsoroltakkal szemben, a házasságnak egy olyan “helyet” kellene biztosítani a számunkra, ahol a férfi a férfiasságát, a nő a nőiségét egymást külcsönösen megerősítve működő ajándékként tudják megélni.

Már korábban írtam a házasságon belül a megfelelő prioritások felállításáról a Kerék és nem egy lista címmel. Egy másik írásomban pedig a Szükségletek és vágyak címmel írtam arról, hogy milyen veszélyei lehetnek, ha bálványozzuk a családunkat. Arról is írtam, hogy elkényeztethetjük a gyermekeinket azzal, ha minden kérésükre ugrunk, és megadjuk nekik azt amit éppen akarnak. 
Ez az utolsó írásom ezzel a témával kapcsolatban, de még szeretettem volna mindenképpen ezzel a témával foglalkozni, mert én magam is bűnös vagyok ebben, mivel időről-időre túlságosan magasra emeltem a házasság fontosságát. 

Általában, a szülők pontosan meg tudják különböztetni mikor van a gyermeküknek szüksége valamire, és mikor teljesítik a gyermekük kívánságát. Szülőként hajlandóak vagyunk feladni a saját szükségleteinket a gyermekünk vágyaival szemben, talán még akkor is, ha ezzel tisztában vagyunk.

Amit megértéssel kezelünk a gyermekünk felé, sajnos, sokszor figyelmen kívül hagyjuk azokat az igényeket amely rokonok, szülők, barátok, gyülekezet vagy egyéb közösség felé irányulnak. 

Egy egészséges házasságban: vigyáznunk kell az önző vágyainkra - pl. ha folyamatosan elkényeztetjük a házaspárunkat vagy magunkat, mások rovására.* 

“Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.” (Filippi 2:1-2

A férjem a legjobb barátom, nagyon szeretek vele lenni, és ő a legbensőbb bizalmasom. De az előbbiekben felsoroltak ellenére fontos, hogy ott legyünk mások életében is, és ne csak a mi “kis világunkban" éljünk mint házaspár. 

Ez abból fakad, hogy Istent tesszük elsőként az életünkben, ezzel Őt és az Ő tervét keresve az életünkre vonatkozóan, amelyen keresztül szeretnénk felállítani a megfelelő prioritást az életünkben és a házasságunkban. 

* A szükségleteket kezeljük óvatosan. Vannak időszakok, amikor igenis a házastárs szükségletét háttérbe kell szorítani mert más, egyéb, fontos szükségletek ütik fel a fejüket. 

Eredeti forrás: 
1-Minute Bible Love Notes - Selfish Marriage