Reggeli után útra keltünk egy
másik városba a Horvát tengerparton. Indulás előtt az imanaplómat írtam, és arra
kértem az Urat, hogy jó bizonyság legyek róla a következő szállásunk
tulajdonosai felé.
Megérkezésünkkor a házigazdák azzal
leptek meg minket, hogy arra kértek, töltsük velük a másnap délutánt. Mindez egyértelmű válasz volt az imádságomra,
és le is jegyeztem az imanaplómba.
Az imanaplómnak csak az egyik
oldalára szoktam írni, a másik lapot üresen hagyom. Erre jegyzem le az
eredményt, az Istentől kapott gondolatokat és az imáimra adott válaszait.
Máskülönben hajlamos vagyok
elfelejteni azt, hogy Isten milyen gyakran mond igent az imáimra. És azt is
gyakran elfelejtem, hogy milyen gyakran kapok nemleges választ az Úrtól, csak
azért, hogy megóvjon engem valami ostobaságtól.
„Áldjad, lelkem az Urat, és ne
feledd el, mennyi jót tett veled.” Zsoltárok 103,2
Te is fel szoktad jegyezni Isten
válaszait?