Megéri a felfordulást

 Az unokáim szeretnek sütni, és ez azzal jár, hogy liszt és alkalmanként ragacsos tojáshéj kerül a padlóra. Sőt mi több, így kétszer tovább tart egy süteményt elkészíteni, mintha egyedül csinálnám. 

Ha egyszerűen csak az lenne a célom, hogy süteményt süssek, könnyebben, tisztábban és hatékonyabban meg tudnám oldani az ő segítségük nélkül. 

Erről az jut eszembe, hogy az Úr is hagyja, hogy ügyetlenkedjünk, és azt is, hogy magunk csináljunk olyasmit, amit Ő egyedül, nélkülünk könnyebben meg tudna oldani. 

Isten elviseli az ügyetlenkedésünket, mert a gyermekei vagyunk, és segíteni akar abban, hogy növekedjünk, tanuljunk és eredményesek legyünk. És úgy képzelem, hogy az Úr ugyanúgy örömét leli ebben, mint ahogy én is, amikor az unokáimmal sütök. 

„Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk.” 1János 3,1 
Balla Márta fordítása 
Worth the Mess