Az Scientific American (eredeti cikk angolul) szerint az elefántoknak különösen kifinomult képességük van, hogy arcokra, illatokra és különböző helyzetekre, de különösen a rossz bánás módra, nagyon jól emlékeznek. Az ellenszenv ami életben tartja őket. Filippi 3:13-14 a következőket mondja: “Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”
A “felejtés” egy fontos része Isten céljainak az elérésében.
Pálnak sok mindent el kellett felejtenie - amikor élvezettel végignézte István halálra kövezését (Apcsel 7:54-8:3), vagy amikor igazságtalanul megkorbácsolták és börtönbe vetették (2 Korinthus 11:23-33). Ahhoz hogy Isten mennyei elhívását betöltse, el kellett felejtenie ezeket a dolgokat hogy futni tudjon a cél felé.
Amikor a múltamról van szó, akkor én néha az “elefánthoz” hasonlítok, de tanulom, hogy az igazságtalanságokat és a csalódásaimat Isten kezébe helyezzem. Te hogy vagy ezzel?
Van valami a múltadból ami szorongatja a szívedet? Hajlandó vagy oda adni azt Istennek és reménységgel tekinteni a jövődre? Ez egy újabb ok az ÖRÖMRE!
Eredeti forrás:
1-Minute Bible Love Notes - Sometimes I'm an Elephant!
