2013-01-10

Semmit nem bántam meg?

„Sajnálom, hogy megzavartalak.”
„Sajnálom, ha cserbenhagytalak, de az elvárásaid túl magasak nekem.”
„Sajnálom, de amit te tettél, az még ennél is rosszabb.” 

Noha mindegyik mondat úgy kezdődik, hogy „sajnálom”, egyik sem bocsánatkérés. Miután Éva elkövette az első bűnt, a kígyót hibáztatta ezért. Ádám Évára hárította a felelősséget, sőt még magát Istent is hibáztatta, hogy Évát mellé adta. (1Mózes 3,8-13) 

Ettől a pillanattól kezdve nekünk embereknek nehézséget okoz az őszinte bűnbánat. 

Az őszinte bűnbánat, az őszinte megbánás és az őszinte bocsánatkérés azonban létfontosságúak lelki jólétünk szempontjából. 

Észrevetted már, hogy a „TÉRJETEK MEG” Krisztus legfőbb üzenete? (Máté 4,17) 

A bűnbánat elengedhetetlen az üdvösséghez, hiszen ha nem tudjuk, hogy bűnösök vagyunk, nem gondoljuk, hogy szükségünk van egy Megváltóra. 

A bűnből való megtérés az Istennel és a másokkal való egészséges kapcsolat szempontjából is létfontosságú. 

„Ha álnok szándék lett volna szívemben, nem hallgatott volna meg az Úr.” Zsoltárok 66,18 

Még ma fordítsunk időt arra, hogy őszintén megbánjuk bűneinket az Úrnak, és azoknak is, akik ellen vétkeztünk. 
Balla Márta fordítása 
No Regrets