Nagyon szeretem Krisztus szavait a Máté 11,28-30-ban:
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.”
Jézus arra hív minket, hogy pihenjünk meg benne.
Nála azonban nem az életet pihenjük ki, hanem az Életben pihenünk.
Megpihenünk attól, hogy az életet a saját elgondolásunk szerint éljük, és megtanulunk Isten akarata szerint élni.
Amikor önös utunkat járjuk, a terheink teljesen kimerítenek bennünket. Amikor Isten útján járunk, még mindig vannak terheink, sőt Isten igáját is magunkra vesszük.
Krisztus igáját magunkra venni azonban azt jelenti, hogy engedjük, hogy terhünk súlya az Ő vállán nyugodjon.
Ha megfáradtál, és nehéz terheket cipelsz, még ma fordulj Krisztushoz, és vedd magadra az Ő igáját.
Balla Márta fordítása
Yoked but Unburdened