Manapság az alábbiak szerint vizsgáljuk az imádás mérőfokát:
1. milyen kellemes a zene (főleg ha a kedvenc stílusunkban énekelnek) 2. milyen a szövege az éneknek
3. hogy vezeti a dicsőítést a dicsőítő vezető
4. és talán a legfontosabb - hogy érezzük magunkat dicsőítés alatt.
Sokszor úgy gondoljuk, hogy az érzéseink a legmagasabb szintű mérőfoka az Istenszeretetünknek.
Lehetnek, de nem feltétlenül.
Amint egy mondás mondja: a hit a motorja, az érzések a szeneskocsija a vonatnak.
A Bibliában megtaláljuk a leírását az igazi Isten imádatnak:
“Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek.” Róma 12:1
Okos istentiszteletként, élő és szent áldozatul oda szánni magukat azt jelenti, hogy bármi áron is, de követjük Isten tervét az életünkre vonatkozóan, és azon az úton járunk, amelyet Ő készített a számunkra.
Igen, úgy gondolom, hogy az Isten követése az legnagyobb mérőfoka az Isten imádatunknak. (Róma 10:15) Te hogyan gondolkodsz erről?
További források a témával kapcsolatban: Hit kontra érzelem,
A megingathatatlan hit lényege, Ne építsünk az érzéseinkre
Eredeti forrás:
1-Minute Bible Love Notes - Feet, Not Feelings
