Minthogy új páciense voltam, és a betegségem több évvel ezelőtt kezdődött, csalódott voltam. Miután távoztam, úgy éreztem, hogy a Google-on keresgélve több információhoz jutottam volna.
És ekkor az Úrra gondoltam.
Amikor imában az Úrhoz szólok, gyakran ismétlem magam, megosztom vele a múltam apró részleteit és eseményeit, ahelyett, hogy rögtön a lényegre térnék. Amikor azonban a Nagy Gyógyító elé jövök, sosem érzem, hogy sürgetne.
Isten sosem szól így hozzám: „Azt mondd el, ami mostanában történt!” Pedig Ő minden gondolatomat ismeri, mielőtt még kimondanám azt.
„Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek. Nagy a mi Urunk és igen erős, bölcsessége határtalan.” Zsoltárok 147,3-5
Mondjunk rá „áment”!
Balla Márta fordítása
Hurry Up
